(Vastaggal szedett szöveg zárójelben = név változtatása vagy utólagos megjegyzés. Bizonyos nevek helyett csak kezdőbetűt fogok írni. A nyelvtani hibákat úgy hagyom, ahogy vannak.)
augusztus 27, péntek
Már megreggeliztem Celine, B., Y. és (Hangya) társaságában, aztán visszajöttem ide a szobámba. 10-kor nyit az Internet-terem és 11:30-kor piknik lesz ebéd gyanánt. Addig semmi dolgom. Bár B. mondta, hogy meg szeretne látogatni, de aztán eltűnt. Szegénynek éppen most nő az egyik bölcsességfoga és nagyon fáj neki. Valószínűleg elment haza vagy dokihoz, hogy segítsen rajta. Én már voltam B-éknál (Y-nal lakik egy szobában) tegnapelőtt. Elég szépen berendezkedtek. De azok közül, amiket eddig láttam, J. szobája tetszett a legjobban. Az ő szobatársát J-nek hívják. (tudod, a Csillagok Háborúja rajongó) Ők ketten közös megegyezéssel nem csak hogy kidíszítették a szobát, de még a bútorokat is másfele tologatták el, hogy jobban nézzen ki, sőt, még egy gyönyörű akváriumuk is van halacskákkal. Most akkor, mivel ennyi időm van, kipróbálom a mosodát.
8:50 a.m.
Ma írtam emaileket, hármat is, de én csak egyet kaptam, Marytől. Úgy várom már, hogy Z. írjon! Voltam a Wal-Mart-ban is ma, gyalog 20 percnyire van, úgyhogy elsétáltunk odáig P-vel, Celine-nel és J-vel. Persze járdák nincsenek arrafelé, így a zöld rétek szélén meg az úttesten meneteltünk végig. Az volt az érdekes, hogy az autósok, bár néha útjukban voltunk, nem is dudáltak ránk, sőt, meg is álltak, mikor át akartunk jutni egy széles, nagy úton, ahol egyáltalán semmi keresnivalónk nem lett volna gyalog. Ez azért furcsa, mert Magyarországon viszont sokszor még akkor is rádüvöltöznek, ha teljesen szabályosan át akarsz menni egy zebrán, egyszerűen azért, mert az autóban ülő bunkónak történetesen semmi kedve sincs megállni, hogy te átmehess. A Wal-Mart-ban vettem mosóport, mosogatószert (ugyanis az edényeket, amiket hoztam, egyszer elmosni is kell majd, és eddig nem volt mivel), és szájápoló krémet. Aztán itthon, vacsora után (amihez ma rózsaszín vattacukor is járt), J-vel és Céline-nel sétáltam egyet a campus sportpályáin, ahol eddig még nem jártunk. Hatalmas, füves dombok vannak arrafelé, a völgyekben focipályák (amerikai foci-pályák), baseball pálya, amolyan foci pálya, teniszpálya, golfpálya és futópálya. A golfpálya kezdete és vége persze nem felmérhető, gondolom, az összes dombot hozzá lehet sorolni. Szép kis köves utak vezettek végig nagy fenyőfák között. Nagyon szép volt! És láttunk útközben három nyuszkót is. Ja, azt még nem is írtam, hogy tegnap találtam egy nagy, barnásvörös színű békát itt a házam előtt. Cuki volt! Szeretem, hogy ennyi állat van itt. A mókusokról már írtam. Hát az teljesen természetes, hogy ha sétálgatsz itt a campuson, egyszercsak átfut előtted egy mókuska. És macskák is vannak itt, tegnap láttam egy szürkét és ma egy feketét. Még annyi történt ma, hogy felhívtam Apáékat, és mikor telefonáltam, Anya a másik vonalon éppen Z-vel beszélt. Ebből megtudtam, hogy Z. jól van. Jaj, Istenem, hogy mennyire hiányzik! Édes Z-m! Remélem, szépeket álmodik éppen, ugyanis ahol ő van, ott most hajnali 4 felé jár az idő. Ja, igen, azt még leírom, milyen vicces üzenetet találtam ma a rögzítőmön. (Ennek hatására telefonáltam haza.) Tehát:
APA: Szia Mimó! Az I. hazajött Bécsből és nagyon szeretne veled beszélni...
ANYA: (a háttérből) Jaj, kivel beszélsz? A Nojjal már megint, és én még nem!? Add ide! (a telefonba) Halló! ... Halló! ... Nem hallok semmit.
APA: Persze, hogy nem hall semmit, hiszen ez egy üzenetrögzítő. Kitépte itt a kezemből a telefont. Na jó, akkor majd talán hívunk még este is. Szia!
Hát ezt az üzenetet kaptam. Most megyek, mert buli lesz tíztől! Remélem, a zene kedvemre való lesz!
9:56 p.m.
augusztus 27, péntek
Már megreggeliztem Celine, B., Y. és (Hangya) társaságában, aztán visszajöttem ide a szobámba. 10-kor nyit az Internet-terem és 11:30-kor piknik lesz ebéd gyanánt. Addig semmi dolgom. Bár B. mondta, hogy meg szeretne látogatni, de aztán eltűnt. Szegénynek éppen most nő az egyik bölcsességfoga és nagyon fáj neki. Valószínűleg elment haza vagy dokihoz, hogy segítsen rajta. Én már voltam B-éknál (Y-nal lakik egy szobában) tegnapelőtt. Elég szépen berendezkedtek. De azok közül, amiket eddig láttam, J. szobája tetszett a legjobban. Az ő szobatársát J-nek hívják. (tudod, a Csillagok Háborúja rajongó) Ők ketten közös megegyezéssel nem csak hogy kidíszítették a szobát, de még a bútorokat is másfele tologatták el, hogy jobban nézzen ki, sőt, még egy gyönyörű akváriumuk is van halacskákkal. Most akkor, mivel ennyi időm van, kipróbálom a mosodát.
8:50 a.m.
Ma írtam emaileket, hármat is, de én csak egyet kaptam, Marytől. Úgy várom már, hogy Z. írjon! Voltam a Wal-Mart-ban is ma, gyalog 20 percnyire van, úgyhogy elsétáltunk odáig P-vel, Celine-nel és J-vel. Persze járdák nincsenek arrafelé, így a zöld rétek szélén meg az úttesten meneteltünk végig. Az volt az érdekes, hogy az autósok, bár néha útjukban voltunk, nem is dudáltak ránk, sőt, meg is álltak, mikor át akartunk jutni egy széles, nagy úton, ahol egyáltalán semmi keresnivalónk nem lett volna gyalog. Ez azért furcsa, mert Magyarországon viszont sokszor még akkor is rádüvöltöznek, ha teljesen szabályosan át akarsz menni egy zebrán, egyszerűen azért, mert az autóban ülő bunkónak történetesen semmi kedve sincs megállni, hogy te átmehess. A Wal-Mart-ban vettem mosóport, mosogatószert (ugyanis az edényeket, amiket hoztam, egyszer elmosni is kell majd, és eddig nem volt mivel), és szájápoló krémet. Aztán itthon, vacsora után (amihez ma rózsaszín vattacukor is járt), J-vel és Céline-nel sétáltam egyet a campus sportpályáin, ahol eddig még nem jártunk. Hatalmas, füves dombok vannak arrafelé, a völgyekben focipályák (amerikai foci-pályák), baseball pálya, amolyan foci pálya, teniszpálya, golfpálya és futópálya. A golfpálya kezdete és vége persze nem felmérhető, gondolom, az összes dombot hozzá lehet sorolni. Szép kis köves utak vezettek végig nagy fenyőfák között. Nagyon szép volt! És láttunk útközben három nyuszkót is. Ja, azt még nem is írtam, hogy tegnap találtam egy nagy, barnásvörös színű békát itt a házam előtt. Cuki volt! Szeretem, hogy ennyi állat van itt. A mókusokról már írtam. Hát az teljesen természetes, hogy ha sétálgatsz itt a campuson, egyszercsak átfut előtted egy mókuska. És macskák is vannak itt, tegnap láttam egy szürkét és ma egy feketét. Még annyi történt ma, hogy felhívtam Apáékat, és mikor telefonáltam, Anya a másik vonalon éppen Z-vel beszélt. Ebből megtudtam, hogy Z. jól van. Jaj, Istenem, hogy mennyire hiányzik! Édes Z-m! Remélem, szépeket álmodik éppen, ugyanis ahol ő van, ott most hajnali 4 felé jár az idő. Ja, igen, azt még leírom, milyen vicces üzenetet találtam ma a rögzítőmön. (Ennek hatására telefonáltam haza.) Tehát:
APA: Szia Mimó! Az I. hazajött Bécsből és nagyon szeretne veled beszélni...
ANYA: (a háttérből) Jaj, kivel beszélsz? A Nojjal már megint, és én még nem!? Add ide! (a telefonba) Halló! ... Halló! ... Nem hallok semmit.
APA: Persze, hogy nem hall semmit, hiszen ez egy üzenetrögzítő. Kitépte itt a kezemből a telefont. Na jó, akkor majd talán hívunk még este is. Szia!
Hát ezt az üzenetet kaptam. Most megyek, mert buli lesz tíztől! Remélem, a zene kedvemre való lesz!
9:56 p.m.