(Vastaggal szedett szöveg zárójelben = név változtatása vagy utólagos megjegyzés. Bizonyos nevek helyett csak kezdőbetűt fogok írni. A nyelvtani hibákat úgy hagyom, ahogy vannak.)
szeptember 18, szombat
Ma fél 10-kor keltem, megreggeliztem, azután kitakarítottam a fürdőszobát, mert ma éppen én voltam a soros. Utána felmálháztam magam tanulnivalóval és bejöttem ide a könyvtárba. Persze azzal kezdtem, hogy elolvastam az emailjeimet. Z-től kettő is jött. Biztosított róla bennük, hogy nagyon szeret. Hát így már mindjárt minden rendben is van! Z-vel soha többé nem leszek rosszban. Úgy szeretem, ahogy van. Senki mással nem lennék boldog, csak vele! Az elmúlt augusztus már a múlté. Így hát minden rossznak vége van. Örökre! Ámen! Na szóval a számítógépezés után felmásztam ide az első emeletre és kerestem egy szép, világos helyen álló asztalt az ablaknál. Ott ülök most. És akkor most neki is állok a tanulásnak.
11:55 a.m.
Most jöttem vissza a vacsorázásból. M-mel és Sz-szel vacsoráztam. Most meg ismét tanulni fogok. Talán nem túl egészséges ez így, de tényleg nem csinálok semmit már jó ideje, csak tanulok, eszek, és alszok. Beszélgettem erről másokkal is már, és ők is így vannak vele. Nagyon lefoglal mindenkit az iskola. Azért a jövőre nézvést vannak jobb kilátások is: Ha lesz időm egyik hétvégén (= ha befejeztem a research paper-t), elmegyek Baltimore-ba, ugyanis van egy ingyen-buszjárata az iskolának, ami minden szombaton járkál Westminster, a Cranberry Mall, az Owings Mills Mall, és az Owings Mills Metro Station között. Utóbbitól pedig elvisz a metró Baltimore-ba. Az őszi szünetben pedig New York-ba megyünk! Juhééééé!
"Tü - tü - tütü - tü, tü - tü - tütü - tü .... I want to wake up in the city that never sleeps! ......" (Remélem, érthetően szemléltettem ezt a dalt!) Szóval még az előbb említett kívánságom is teljesülni fog, ugyanis két napra megyünk! Álomszép ez az élet!!! Ezenkívül meg találkoztam ma a könyvtárban az indiai fiúkkal, akikről szept. 12-én írtam, és ők felajánlották, hogy egyik péntek este elvisznek engem bulizni Washingtonba, ha van kedvem. Mondtam, hogy persze, hogy van kedvem! Ez tehát a jövő. Most vissza kell, hogy térjek a jelenbe: Folytatom a tanulást.
7:11 p.m.
szeptember 18, szombat
Ma fél 10-kor keltem, megreggeliztem, azután kitakarítottam a fürdőszobát, mert ma éppen én voltam a soros. Utána felmálháztam magam tanulnivalóval és bejöttem ide a könyvtárba. Persze azzal kezdtem, hogy elolvastam az emailjeimet. Z-től kettő is jött. Biztosított róla bennük, hogy nagyon szeret. Hát így már mindjárt minden rendben is van! Z-vel soha többé nem leszek rosszban. Úgy szeretem, ahogy van. Senki mással nem lennék boldog, csak vele! Az elmúlt augusztus már a múlté. Így hát minden rossznak vége van. Örökre! Ámen! Na szóval a számítógépezés után felmásztam ide az első emeletre és kerestem egy szép, világos helyen álló asztalt az ablaknál. Ott ülök most. És akkor most neki is állok a tanulásnak.
11:55 a.m.
Most jöttem vissza a vacsorázásból. M-mel és Sz-szel vacsoráztam. Most meg ismét tanulni fogok. Talán nem túl egészséges ez így, de tényleg nem csinálok semmit már jó ideje, csak tanulok, eszek, és alszok. Beszélgettem erről másokkal is már, és ők is így vannak vele. Nagyon lefoglal mindenkit az iskola. Azért a jövőre nézvést vannak jobb kilátások is: Ha lesz időm egyik hétvégén (= ha befejeztem a research paper-t), elmegyek Baltimore-ba, ugyanis van egy ingyen-buszjárata az iskolának, ami minden szombaton járkál Westminster, a Cranberry Mall, az Owings Mills Mall, és az Owings Mills Metro Station között. Utóbbitól pedig elvisz a metró Baltimore-ba. Az őszi szünetben pedig New York-ba megyünk! Juhééééé!
"Tü - tü - tütü - tü, tü - tü - tütü - tü .... I want to wake up in the city that never sleeps! ......" (Remélem, érthetően szemléltettem ezt a dalt!) Szóval még az előbb említett kívánságom is teljesülni fog, ugyanis két napra megyünk! Álomszép ez az élet!!! Ezenkívül meg találkoztam ma a könyvtárban az indiai fiúkkal, akikről szept. 12-én írtam, és ők felajánlották, hogy egyik péntek este elvisznek engem bulizni Washingtonba, ha van kedvem. Mondtam, hogy persze, hogy van kedvem! Ez tehát a jövő. Most vissza kell, hogy térjek a jelenbe: Folytatom a tanulást.
7:11 p.m.
