(Vastaggal szedett szöveg zárójelben = név változtatása vagy utólagos megjegyzés. Bizonyos nevek helyett csak kezdőbetűt fogok írni. A nyelvtani hibákat úgy hagyom, ahogy vannak.)
november 9, kedd
Múlt éjjel csak kettőig maradtam fenn. Olyantájban főleg a Los Angeles-ben, San Francisco-ban, és ezek környékén élők vannak képviselve az interneten. (Tudniillik az Kalifornia, nyugati part, és náluk olyankor még csak este 11 van.) Ma délelőtt asztronómia és újságírás óráimon bepótoltam az alváshiányt. Aztán megebédeltem, aztán volt még egy statisztika órám, aztán végre szabad voltam. (Ja, ebédszünetben persze a Bibliakörben voltam, és pizzáztam meg kóláztam.) Több, mint 20 fok volt ma (Celsiusban kifejezve), ha nem tudnám, hogy november van, el se hinném. A könyvtár előtti teret ráérő sütkérezők lepték el. Céline-t is láttam ott, de nem mentem oda hozzá. Fogalmam sincs, mit mondhatnék neki. Elsétáltam egyedül a bankba a múlt héten kapott csekket beváltani. Aztán a sok suskával a zsebemben továbbsétáltam a Wal-Mart-ba. Vettem sampont, tusfürdőt, macskatápot, meg ilyeneket:
Ez a karácsonyfára való nyalóka tipikusan amerikai és sehol Európában nem láttam még. Talán Angliában ismerik, de nem tudom, mert csak nyáron voltam Angliában. De idén Karácsonykor a mi karácsonyfánkon is lesznek ilyenek! Ma láttam az idei első karácsonyfámat!! A Wal-Mart-ban volt felállítva. Itt a suliban nov. 29-én fogjuk felállítani a karácsonyfát, és a Bibliakör tagjai fogják feldíszíteni. Hurrá! Imádok karácsonyfát díszíteni! Mikor kijöttem a Wal-Mart-ból, már szürkület volt. (A téli időszámítás hatása.) A halványkék égen világító rózsaszín és lila felhők úsztak. Csivitelő madarak hatalmas rajokban repkedtek ide-oda a fák felett. Beleszagoltam a levegőbe. Ismerős, jó szag volt, de nem tudom, honnan ismerős. Talán csak elképzeltem egyszer azt a szagot. Amíg hazafele ballagtam az autóutak meg nagy, füves rétek szélén, nagyon fura érzés fogott el. Egyszerre voltam szomorú és boldog, magányos, de mégis otthon éreztem magam, és biztonságban. Z. írt ma emailt, és azon örvendezett, hogy már csak egy hónap és X nap és látjuk egymást. Számolja a napokat! Én nem! Nem azért mert nem akarnám Z-t látni. Hanem mert érzem, hogy idetartozom, ebbe az országba, nem akarom innen távol tölteni a Karácsonyt, se 2000 első perceit! Amikor Magyarországon éjfélt üt majd az óra és mindenki ünnepelni fogja a 2000. évet, itt ebben a városkában még csak este 6 óra lesz. Én nem fogok akkor ünnepelni. Majd csak reggel 6-kor. Akkor együtt leszek gondolatban azokkal, akik itt vannak vagy a Times Square-en New York-ban. És velük fogok együtt örülni a 2000. évnek! Céline is itt lesz. A fenébe, úgy hiányzik! Mit tegyek? Most asszem mást nem tehetek, mint hogy elmegyek vacsorázni, hátha Céline ott lesz, és válthatunk pár szót, aztán meg 7-től film órám lesz. Ha közben marad időm, megyek internetezni! Tényleg függő lettem!
6:05 p.m.
november 9, kedd
Múlt éjjel csak kettőig maradtam fenn. Olyantájban főleg a Los Angeles-ben, San Francisco-ban, és ezek környékén élők vannak képviselve az interneten. (Tudniillik az Kalifornia, nyugati part, és náluk olyankor még csak este 11 van.) Ma délelőtt asztronómia és újságírás óráimon bepótoltam az alváshiányt. Aztán megebédeltem, aztán volt még egy statisztika órám, aztán végre szabad voltam. (Ja, ebédszünetben persze a Bibliakörben voltam, és pizzáztam meg kóláztam.) Több, mint 20 fok volt ma (Celsiusban kifejezve), ha nem tudnám, hogy november van, el se hinném. A könyvtár előtti teret ráérő sütkérezők lepték el. Céline-t is láttam ott, de nem mentem oda hozzá. Fogalmam sincs, mit mondhatnék neki. Elsétáltam egyedül a bankba a múlt héten kapott csekket beváltani. Aztán a sok suskával a zsebemben továbbsétáltam a Wal-Mart-ba. Vettem sampont, tusfürdőt, macskatápot, meg ilyeneket:
Ez a karácsonyfára való nyalóka tipikusan amerikai és sehol Európában nem láttam még. Talán Angliában ismerik, de nem tudom, mert csak nyáron voltam Angliában. De idén Karácsonykor a mi karácsonyfánkon is lesznek ilyenek! Ma láttam az idei első karácsonyfámat!! A Wal-Mart-ban volt felállítva. Itt a suliban nov. 29-én fogjuk felállítani a karácsonyfát, és a Bibliakör tagjai fogják feldíszíteni. Hurrá! Imádok karácsonyfát díszíteni! Mikor kijöttem a Wal-Mart-ból, már szürkület volt. (A téli időszámítás hatása.) A halványkék égen világító rózsaszín és lila felhők úsztak. Csivitelő madarak hatalmas rajokban repkedtek ide-oda a fák felett. Beleszagoltam a levegőbe. Ismerős, jó szag volt, de nem tudom, honnan ismerős. Talán csak elképzeltem egyszer azt a szagot. Amíg hazafele ballagtam az autóutak meg nagy, füves rétek szélén, nagyon fura érzés fogott el. Egyszerre voltam szomorú és boldog, magányos, de mégis otthon éreztem magam, és biztonságban. Z. írt ma emailt, és azon örvendezett, hogy már csak egy hónap és X nap és látjuk egymást. Számolja a napokat! Én nem! Nem azért mert nem akarnám Z-t látni. Hanem mert érzem, hogy idetartozom, ebbe az országba, nem akarom innen távol tölteni a Karácsonyt, se 2000 első perceit! Amikor Magyarországon éjfélt üt majd az óra és mindenki ünnepelni fogja a 2000. évet, itt ebben a városkában még csak este 6 óra lesz. Én nem fogok akkor ünnepelni. Majd csak reggel 6-kor. Akkor együtt leszek gondolatban azokkal, akik itt vannak vagy a Times Square-en New York-ban. És velük fogok együtt örülni a 2000. évnek! Céline is itt lesz. A fenébe, úgy hiányzik! Mit tegyek? Most asszem mást nem tehetek, mint hogy elmegyek vacsorázni, hátha Céline ott lesz, és válthatunk pár szót, aztán meg 7-től film órám lesz. Ha közben marad időm, megyek internetezni! Tényleg függő lettem!
6:05 p.m.