(Vastaggal szedett szöveg zárójelben = név változtatása vagy utólagos megjegyzés. Bizonyos nevek helyett csak kezdőbetűt fogok írni. A nyelvtani hibákat úgy hagyom, ahogy vannak.)


November 12, pentek

Most azert ide irok, mert nincs nalam a naplom, de mar regen irtam bele, ugyhogy valamit muszaj irnom. Nappal nincs idom semmire, ezert ejjel foglalkozom azokkal a dolgokkal, amikkel foglalkozni szeretnek: emailezek, X aktas barataimmal beszelgetek, olvasgatom az altaluk irt X aktakat. Ha tanulnom kell, tanulok is, de nem kell sokat. Ez mar a harmadik ejjel, hogy nem alszom. Reggel 6-kor megyek aludni. Elso ejjel ket orat, tegnap meg 1 orat aludtam. Hihetetlen, de semmi almossagot nem erzek. Csak akkor, mikor fel kell kelnem (emiatt ugy velem, talan jobb lenne SOHA TOBBE nem aludni), meg a statisztika orakon. Na, azokon aztan ramjon az alhatnek! Sokszor tenyleg el is alszom egy-egy masodpercre, a fejem lehanyatlik, arra a hirtelen felebredek, es akkor sose tudom, hol vagyok. Korulnezek a teremben, es olyan, mintha vizen keresztul neznek, minden hullamzik! Az asztal lapja sem szilard, hanem kisebb-nagyobb hullamok vonulnak rajta vegig... Szoval a stat orakon kisse elborul az agyam. Am mielyt onnan kisetalok, ujra fitt es eber vagyok. Most egy kiserletet folytatok tehat: Meddig birom ebren? Egyebkent miota nem alszom, rengeteg sok idom van. Napi 22-23 orat elek, es csak egy-kettot alszom. Hogy mi a titka a dolognak, nem tudom. Talan a Snickers. Tegnap ejjel ugyanis ketorankent ellenallhatatlan vagyat ereztem egy-egy Snickers utan, mert olyan ehes voltam, es igy reggelre az osszes Snickerst kiettem az automatabol. (Aztan akartam venni delutan is egyet, de meg mindig ures a volt a gep. Es az elobb megneztem, most is ures!) Mielott idejottem, vettem egy Snickerst a pub-ban es azt mar megettem. Talan kitart a hatasa reggelig. Ha nem, majd veszek valami mast az automatabol. Elozo napon, csutortokon, felhivtam egy lanyt, aki egy on-campus irodalmi magazint tervez kiadni. Gondoltam, megjelentethetnem az eddigi iromanyaimat, amiket meg Daviddel Creative Writing oran Budapesten irtam. Azt mondta, nagyon erdekli minden, csak adjak minden tortenetnek cimet, nyomtassam ki oket, mellekeljek egy floppyt is, ami tartalmazza oket, es holnap delig tegyem le az info pultnal. Tekintve, hogy holnap reggeltol estig dolgozom, minderre csak most volt idom. De mar kesz vagyok vele, es ha befejeztem a naplozast, nekiallok megint X aktazni. Meg annyi hirem van, hogy Anya hetfon megy Nemetorszagba, de nem oda, ahova eddig, hanem valahova mashova... Orult ez az elet! Anya felfedezi egesz Europat lassan! Remelem, ha azzal vegzett, azert majd korulnez egy kicsit az Atlanti ocean innenso felen is! Most egy darabig nem irtam, mert azon melaztam, hogy mikor is kezdtem el ezt a nem-alvast. Lassuk csak, kedden ot orat aludtam, aztan legkozelebb szerda reggel ket orat, csut reggel meg egy orat. Mi lesz ebbol, nem tudom! De egyelore erdekes. A ma es a holnap, a reggel es az este, az ora jarasa teljesen elvesztettek a jelentoseguket. Mikor olyanokkal beszelgetek az interneten, akik mindenfele elszorva vannak a vilagban, senki se torodik azzal, mi a datum. Hiszen nem tudjuk, mi a datum, mert mindenutt mas! De nem is erdekes, csak az az erdekes, hogy HOL vagyunk eppen ezen a bolygon, mert az nem valtozik, de hogy MIKOR vagyunk ott, azt nem lehet megmondani. Mindannyian MOST vagyunk ott, fuggetlenul attol, hogy mit mutat a naptarunk. Izgalmas ez az egesz! Most megyek, csatlakozom a csevegokhoz!
2:02 a.m.

Most ismét hagyományos naplózást folytatok. A számítógéppel írt szöveget elég nehéz olvasni, nem? Nekem legalábbis begolyózik a szemem tőle. Múlt éjjel már fél 4-kor lefeküdtem aludni és csak 9:45-kor ébredtem fel, Apa telefonjára, így most olyan frissnek és pihentnek érzem magam, hogy asszem megint fenn leszek hajnalig. Már megzuhanyoztam és kényelmes ruhába bújtam, és nemsokára megyek a könyvtárba. Egyébként ma egész nap taco-t csináltam. B. felvett egy új lányt, és ő csinálja azt az undok salátát, amit nekem kellett néha. B. azt mondta, ha ennyire szeretem azt csinálni, ezentúl minden hétfőn és pénteken enyém a taco bár! Jaj, de jó! És azt is mondta, hogy jól dolgozom. És megkérdezte, gondoltam-e már rá, hogy az egyetem után ezen a területen dolgozzak. Azt mondta, ő is pincérnőként kezdte, és már manager. Nem feleltem neki semmi konkrétot, de az az igazság, hogy nem ő az első, akinek ez eszébe jutott. Gondoltam már rá. Író leszek, de kell egy munka, ami állandó és biztos keresetet jelent. És ha B. alkalmazna engem a cégénél, márpedig erre utalt, az azt jelenti, hogy itt élhetnék Amerikában. Az pedig az életem álma! (Sóhaj...) Vajon mit hoz a jövő? Most megyek a könyvtárba.
11:08 p.m.