(Vastaggal szedett szöveg zárójelben = név változtatása vagy utólagos megjegyzés. Bizonyos nevek helyett csak kezdőbetűt fogok írni. A nyelvtani hibákat úgy hagyom, ahogy vannak.)

december 25, szombat

Karácsony első napja van. Egy hét múlva, ha minden jól, megy már a 2000. évet írjuk. S. ajándékai olyan bőkezűek, hogy alig akartunk hívni a szemünknek Céline-nel, mikor kinyitottuk őket: Kutyás papucs, pulcsi, nyaklánc, fülbevaló, plüssállatkák, cicás kitűző, könyv, és notesz. Életemben nem kaptam ennyi ajándékot egyetlen embertől egyetlen Karácsonyra! Ennyit az önző amerikaiakról... Gondolj D-re meg a Annette-re is! Azóta azon törjük a fejünket Céline-nel, hogy mivel viszonozzuk mindezt. D-nek január 3. a szülinapja. Nagy lufikkal és ajándékokkal fogjuk meglepni. S-nek Újév alkalmából adunk valamit. Annette-nek majd küldök valamit postán, mihelyt kinyit a posta. És persze mindegyiküknek hozok majd valamit Magyarországról is, Annette gyerekeinek is. Ma reggeli után elmentünk Céline-nel az állatorvoshoz, hogy megsétáltassuk az arra szoruló kutyusokat. Aztán hazajöttünk ebédelni. Itt az én házamban főzőcskéztünk. S. már visszatért a lakásába, ezért mi is hazatértünk. Ebéd után nagy sétát tettünk Westminsterben. Aztán betértünk egy kis mindig nyitvatartó boltba és vettünk vacsinak valót. Céline most otthon van, de vacsorára majd átjön ide hozzám. Amúgy megjegyzem, már két teljes napja egy szót se szóltam magyarul. Csak írtam magyarul.
18:42 p.m.